Az IT-vezetők többségének fogalma sincs, mihez kezdjen a növekvő energiaéhséggel

Az informatikai vezetők közel fele hamarosan kifut a rendelkezésre álló helyből, hűtési kapacitásból vagy energiabüdzséből - derül ki egy friss felmérésből. Az eredmények egybeesnek a korábbiakkal, és megerősítik, hogy az IT-eszközök elszabaduló fogyasztásának gátat kell vetni.
A Business Performance Management Forum által elvégzett felmérés során 150 informatikai felsővezetőt kérdeztek meg az adatközpontjuk üzemeltetésének körülményeiről. Aggasztónak tűnik, hogy a válaszadók háromnegyede 3-ast, vagy annál rosszabb osztályzatot adott saját cége energiatakarékosságára, a megkérdezettek közel kétharmada pedig azt állította, egyelőre nincsenek környezettudatos terveik az adatközpontokat illetően, noha a válaszadók fele mondta, hogy a szervezeténél nőtt az energiafogyasztás az elmúlt évben, az áremelkedés ellenére is.
A tanulmány alapján egy környezetbarát, energiatakarékos adatközpont üzemeltetése nem jár többletköltséggel, hosszú távon a "zöld" technológiák komoly megtakarítást jelentenek. A megkérdezettek 6 százaléka évi 1 millió dollárnál is többet spórolhatna saját bevallása szerint - mégsem teszi.
A fogyasztás viszont egyre nő, az IDC szerint csak az amerikai adatközpontok összfogyasztása akkora, hogy öt atomerőmű teljes kapacitása kellene a táplálásukhoz.
A gyártók és szállítók különféle módszerekkel kísérleteznek annak érdekében, hogy a lehető leginkább takarékos berendezésekkel rukkoljanak elő.


Eredeti dátum: 2008. április 16.

Több adatot termel az emberiség, mint amennyit tárolni képes

A digitális információmennyiség növekedése exponenciális pályán mozog - állítja a IDC legfrissebb kutatása, melyet az EMC finanszírozott. Ákos György, az EMC hazai képviseletének vezetője szerint a tárolók ugyanakkor egyre kevésbé a hardverről, sokkal inkább a szoftverről szólnak. Szerinte a növekvő adatmennyiség ellen pedig nem csak kapacitással, hanem ésszel is kell küzdeni.
Az IDC becslése szerint tavaly egyértelműen meghaladta már az emberiség által létrehozott új információtömeg a új adattárolók kapacitását. (Anomáliáról viszont nincs szó: ti. az információk egy részét csak átmenetileg tároljuk, sőt nagy tömegben törlésre kerülnek korábbi adatok is, ezenkívül a meglévő tárolóeszközökön is rendelkezésre áll szabad kapacitás.) Ez a tendencia a jövőben erősödni fog, vélik az IDC-nél. 2007-ben világszerte 264 exabájt (=milliárd gigabájt) új tárterület állt rendelkezésre, a produkált adattömeg pedig 281 exabájtra rúgott. A piackutatató cég szerint a szakadék 2011-ben kétszeresére duzzad majd (ld. ábra).
A "hagyományos bölcsességgel" szemben valószínűleg nem a telkók és bankok gerjesztik majd a legnagyobb keresletet tárolók iránt, hanem a médiaipar és egészségügy, ahol az informatizáltság növekedésével hatalmas tömegű adat válik digitálissá. (Például: a SOTE-n havonta 3 terabájt adat képződik, az RTL Klub pedig egy nagykapacitású szalagkönyvtárat vásárolt archiválás céllal a közelmúltban.)
Magyarország egyébként - gyártási és forgalmazási szempontból - tárolóipari hatalomnak mondható. Itthon egyébként egyelőre elég pazarlóan bánnak a kapacitással, mert az információ mennyisége még nem kezelhetetlen mértékű.
Érdekesség, hogy miközben az IDC becslése szerint az adattömeg 70 százalékát egyének hozzák létre, addig 85 százalékát vállalatok kezelik.


Eredeti dátum: 2008. március 20.

Továbbra is az európai sereghajtók között Magyarország a szélessávú elérések terén

Negyven százalékkal nőtt Magyarországon a vezetékes szélessávú előfizetések száma 2007-ben - derlü ki az Európai Bizottság által az európai hírközlési piacról és azon belül a tagállamok piacáról szóló jelentéséből.
Az előfizetések száma az Unióban 23,7 százalékkal nőtt tavaly, Magyarországon a növekedés 43,3 százalékos volt. Ez elsőre ugyan kiemelkedőnek tűnik, valójában csak a 12. leggyorsabb. Az országok rangsorában hazánk mindössze egy helyet tudott előrelépni ezzel, és így huszadik lett listán a lakosságra vetített 14,2 százalékos penetrációval. Az uniós átlag 20 százalék, az "éllovasok" pedig 30 százalék felett járnak.


Eredeti dátum: 2008. március 19.

Londonban a legnépszerűbb a köztéri Wi-Fi-zés

Egy-egy felhasználó átlagban nem kevesebb mint 72 percig internetezik a WiFi segítségével Londonban, egy 2007 második félévének adatait feldolgozó felmérés szerint.
A hotspotok népszerűek, azonban létükre óriási fenyegetést jelent az egyre elérhetőbb szélessávú mobilinternet. Az európai országok közül már jónéhányat találni - hazánk is ilyen -, ahol a mobil szélessávú csomagok ára már szinte jelképes, mindössze havi 20-30 euró, ami a vezetékes csomagokéval vetekszik, miközben jóval nagyobb szabadságot ad.
Az Ericsson marketing-igazgatója, Johan Bergendahl szerint néhány éven belül a HSDPA ugyanolyan magától értetődő lesz a noteszgépekben, mint ma a Wi-Fi, ennek köszönhetően pedig a hotspotok hamarosan ugyanolyan elavultak lehetnek, mint a telefonfülkék.


Eredeti dátum: 2008. március 19.

Az alternatív böngészőkre igen, az alternatív operációs rendszerekre nem vevők a magyarok

A kirowski idén is elkészítette felmérését, amelynek során a hazai internetezők által használt operációs rendszereket és böngészőket vizsgálták: 2008 első két hónapjában több mint 1 millió PC-ről gyűjtöttek anonim adatokat.

Az Internet Explorerrel sikerrel veszi fel a harcot a Firefox. A nemzetközi trendekkel egybecsengően Magyarországon is nyomul előre a Firefox, idén már nagyobb a részesedése 34 százaléknál. Ezzel az Internet Explorer 6 mögött a második legnépszerűbb böngésző. Az Internet Explorer 7-tel együtt az IE-t használók aránya 62%-os. A többi böngésző pedig nemigen rúg labdába.

A Windows XP hegemóniája továbbra is megtörhetetlen: a PC-k több mint 98 százalékára a Microsoft szoftverét telepítették. A legnépszerűbb Windows az XP. A Vista még megjelenése után egy évvel is csak 4 százalékos elterjedtséget tud felmutatni. Zavarba ejtő, hogy a Windows régebbi, elavult verzióit is többen használják még, mint valamelyik Linuxot (0,6%). Az Apple Mac OS piaci részesedése pedig épp ugyanennyi.

A felmérés további adatai szerint az internetezők több mint harmada már 1024x768-nál nagyobb felbontású monitorral rendelkezik, 1024x768-as felbontást pedig az online közösség 55 százaléka használ.


Eredeti dátum: 2008. március 13.