Általános megdöbbenést keltett a piacon az "internetadó"

Friss törvényjavaslat született az "internetadóról": e szerint hamarosan 0,8 százalékos kulturális járulék terheli majd többek között az internet-, a WAP- és az MMS-szolgáltatást. Az indoklás szerint azért van szükség a Nemzeti Kulturális Alapot duzzasztó járulék bevezetésére, mert "az adott termék vagy szolgáltatás számottevő kulturális tartalommal bír". Piaci szereplők becslése szerint ma Magyarországon az internetszolgáltatás átlagos fedezettartalma 10-15 százalék. A 0,8 százalékos járulékot a szolgáltatóknak kell befizetnie a Nemzeti Kulturális Alapba, ami azt jelenti, hogy vagy elbúcsúznak a profitjuk 6-8 százalékától, vagy áthárítják a járulékot a vevőkre, amelynek az eredménye drágább internetszolgáltatás lenne.
A mobilszolgáltatók (és ügyfeleik) járnának a legrosszabbul, mert a hazai mobilszolgáltatók mindegyike internetszolgáltató is egyben.
Az Alternatív Távközlési Szolgáltatók Egyesülete szerint a törvényjavaslat éles ellentétben áll az információs társadalom kiszélesítésével kapcsolatos kormányzati erőfeszítésekkel. Az egyesület becslései szerint a járulék évi 600 millió forint előre nem tervezett kiadást jelent az internetszolgáltatók számára, amelyet azok kénytelenek továbbhárítani ügyfeleikre. "Az internet hozzáférés szolgáltatásra kirótt adó ismeretlen az EU tagországokban, ráadásul ellentétes az uniós célkitűzéssel, ami növekvő internet penetrációt irányoz elő" - mondta Orbán Miklós, az ATSzE társelnöke.


Eredeti dátum: 2008. április 9.

Magyar cégek az OpenDocument Format mellett

Hivatalosan is bejelentette megalakulását az Open Document Format Alliance magyar tagozata. A szervezetet olyan vállalatok hozták létre, amelyek az OpenDocument Format (ODF) dokumentumformátum terjedését szeretnék látni, elsősorban a kormányzati szférában. Tagjai pl. az IBM és a Sun Microsystems magyar leányvállalata, a Red Hat disztribúcióját ellátó ULX, a MultiRáció, a Linux Ipari Szövetség, a Budapesti Közép-Európai Egyetem és a BalaBit.
A szervezet a jelenlegi egyetlen nyílt, szabványos dokumentumformátum, az ODF mellett áll, az Office Open XML-lel szemben. A rivális Microsoft Office Open XML-jének szabvánnyá emeléséről a napokban döntenek az ISO tagországai - melynek Magyarország nem tagja.
Az ODFA meggyőződése, az OOXML-t nem fogják szabványosítani (mivel túl bonyolult).
Az egyesület szerint viszont a kérdés inkább az, hogy az üzleti szereplők és a kormányzati hivatalok továbbra is Microsoft fejőstehenét, az Office-t fogják-e vásárolni és használni, vagy alternatív megoldásokat keresnek, például az ingyenes OpenOffice-t.
Banai Miklós elmondta, hogy hazánkban az irodai szoftverek körében mintegy 16 százalékos befolyással bír az OpenOffice.org, illetve annak "leszármazottai", és a kormányzati intézményekben is terjed már.


Eredeti dátum: 2008. március 26.

Több adatot termel az emberiség, mint amennyit tárolni képes

A digitális információmennyiség növekedése exponenciális pályán mozog - állítja a IDC legfrissebb kutatása, melyet az EMC finanszírozott. Ákos György, az EMC hazai képviseletének vezetője szerint a tárolók ugyanakkor egyre kevésbé a hardverről, sokkal inkább a szoftverről szólnak. Szerinte a növekvő adatmennyiség ellen pedig nem csak kapacitással, hanem ésszel is kell küzdeni.
Az IDC becslése szerint tavaly egyértelműen meghaladta már az emberiség által létrehozott új információtömeg a új adattárolók kapacitását. (Anomáliáról viszont nincs szó: ti. az információk egy részét csak átmenetileg tároljuk, sőt nagy tömegben törlésre kerülnek korábbi adatok is, ezenkívül a meglévő tárolóeszközökön is rendelkezésre áll szabad kapacitás.) Ez a tendencia a jövőben erősödni fog, vélik az IDC-nél. 2007-ben világszerte 264 exabájt (=milliárd gigabájt) új tárterület állt rendelkezésre, a produkált adattömeg pedig 281 exabájtra rúgott. A piackutatató cég szerint a szakadék 2011-ben kétszeresére duzzad majd (ld. ábra).
A "hagyományos bölcsességgel" szemben valószínűleg nem a telkók és bankok gerjesztik majd a legnagyobb keresletet tárolók iránt, hanem a médiaipar és egészségügy, ahol az informatizáltság növekedésével hatalmas tömegű adat válik digitálissá. (Például: a SOTE-n havonta 3 terabájt adat képződik, az RTL Klub pedig egy nagykapacitású szalagkönyvtárat vásárolt archiválás céllal a közelmúltban.)
Magyarország egyébként - gyártási és forgalmazási szempontból - tárolóipari hatalomnak mondható. Itthon egyébként egyelőre elég pazarlóan bánnak a kapacitással, mert az információ mennyisége még nem kezelhetetlen mértékű.
Érdekesség, hogy miközben az IDC becslése szerint az adattömeg 70 százalékát egyének hozzák létre, addig 85 százalékát vállalatok kezelik.


Eredeti dátum: 2008. március 20.

Továbbra is az európai sereghajtók között Magyarország a szélessávú elérések terén

Negyven százalékkal nőtt Magyarországon a vezetékes szélessávú előfizetések száma 2007-ben - derlü ki az Európai Bizottság által az európai hírközlési piacról és azon belül a tagállamok piacáról szóló jelentéséből.
Az előfizetések száma az Unióban 23,7 százalékkal nőtt tavaly, Magyarországon a növekedés 43,3 százalékos volt. Ez elsőre ugyan kiemelkedőnek tűnik, valójában csak a 12. leggyorsabb. Az országok rangsorában hazánk mindössze egy helyet tudott előrelépni ezzel, és így huszadik lett listán a lakosságra vetített 14,2 százalékos penetrációval. Az uniós átlag 20 százalék, az "éllovasok" pedig 30 százalék felett járnak.


Eredeti dátum: 2008. március 19.